A mezőgazdaság helyzetéről kérdeztük Mészáros Andrást, a nagykőrösi gazdakör elnökét, aki próbálta szavakba önteni az extrém száraz nyár okozta károk súlyosságát.
ÖH: Mint ismert, az idei időjárási viszonyok finoman szólva sem kedveznek a termésnek. Szakmai szemmel nézve, mennyire érinti súlyosan a Dél-Pest megyei gazdákat a kialakult helyzet?
Mészáros András: Nagykőrös és térsége a Homokhátságban helyezkedik el, ami eleve csapadék szegény vidék. Az éghajlat változás itt hatványozottabban érvénysül. 2020 második felétől erősen érezhető a csapadékhiány, amit az idei évben levő extrém körülmények súlyosbítottak. Kiszáradt minden! Egy esetlegesen rövid idő belül lehulló nagy mennyiségű csapadék sem kárpótolja a hosszú aszályt, de minden csepp több a semminél.
ÖH: Előreláthatólag mekkora lesz a hozam veszteségének mértéke?
Mészáros András: Ez változik táblánkként és kultúránkként. A nem öntözött területeken, amik túlnyomó része a művelt földeknek, gabonában átlagosan 40-70%, kukoricában gyakorlatilag 100%, napraforgóban előre láthatóan 40-70% a termés veszteség. A dinnyetermesztőknél is van olyan terület, ahol semmi nem termett, ahol igen, ott egy hónappal rövidült a betakarítási idő, hiszen megfőtt a termés. A fóliában kertészkedők a termékenyülés csökkenésére panaszkodnak. Az idén ültetett erdők többletmunkával még menthetőek, de a 2-3 évesek már a nagyobb vízigényük miatt komoly károkat szenvednek.
ÖH: Mekkora anyagi veszteséggel jár az ezévi nehézségek?
Mészáros András: A mezőgazdaság sohasem a kiszámítható befektetésről és kiszámítható bevételekről szólt. Hosszabb ciklusokban kell gondolkozni, ami után lehet számot vetni az elmúlt időszakról. Ez most teljesen felborult. Likviditási problémákkal szembesülünk az input anyagok ár növekedése miatt, valamint a várható termésstabilitás hiánya miatt. A termények felvásárlási ára arányiban kevésbé növekedett, ráadásul ezt a termés kiesés miatt nem is tudjuk érvényesíteni. Az idei anyagi veszteségek nem csak a jövő évi működési lehetőségeinket veszélyeztetik, hanem a talpon maradásunkat is.
ÖH: Az aszálykárokat orvosolni kívánó kormányzat segítségével mérsékelhető-e a helyzet, illetve tud olyan helyi gazdáról, aki él ezzel a lehetőséggel?
Mészáros András: A mezőgazdaság nemzet stratégiailag fontos ágazat, ami ebben a változó nemzetközi környezetben még jobban felértékelődik. Az ország élelmiszer ellátottsága nem lehet kiszolgáltatott semmilyen külső körülménynek. Az ilyen mértékű természeti változás olyan anomáliát okoz, amit a gazdák nem tudnak segítség nélkül áthidalni, ezt a kormányzat érzékeli és intézkedéseket tesz a károk enyhítésére. A kárenyhítést mindenki kéri, valamint a hitel moratórium és az öntözési beruházási pályázatok sokat segítenek. Az üzemanyag hatósági ára a kisgazdagágok számára és az állattartók takarmányszállítási támogatása költség csökkentő intézkedés.
ÖH: Ön szerint rövid vagy hosszútávon van megoldás az ehhez hasonló aszályos időszakok kárának enyhítésére?
Mészáros András: Ahogy eddig műveltük a földet, az nem fenntartható. Amit saját erőnkből változtatunk, az valószínű, hogy nem elégséges. Mindenképpen vízmegtartó művelést kell alkalmazni, ami a zömében homoktalajokon igen nehézkes. Az öntözés megoldást eredményezhet, ami többlet befektetést, üzemeltetési költséget és munkaerőt igényel. Az eddig termesztett növényeket nem biztos, hogy a jövőben tudjuk termelni. Amiben segítséget kérnénk, a felszíni vizek létrehozása a térségünkben, mert az öntözéshez szükséges vizet biztosítani kell hosszútávon, a talajvíz pótlása elengedhetetlen. Az árapasztó tározókat nem a folyók mellé, hanem 40-50 km-re kellene létrehozni csatornahálózattal. Lehet, hogy a domborzati viszonyok miatt szivattyúk telepítésével lehetne csak üzemeltetni, de nemzetgazdasági szinten megtérülne. A vízellátottság javítása érdekében minden szinten érvényesíteni kell érdekeinket, mert minden itt élő ember életkörülményét befolyásolja.
Az interjút készítette: Koroknai Áron Zsolt
