Újabb gazdaságvédelmi akciótervet hirdetett hétfőn a kormány: Július 1-jétől árplafont vezet be a villamos energiára, így a feldolgozóipar, a szálláshely-szolgáltatás és a raktározás szektorban a legmagasabb nettó ár 200 euró/megawatt lesz. A gazdaságvédelmi akcióterv részeként a SZÉP-kártyán lévő összegeket augusztustól hidegételre is fel lehet használni. A gyógyszerforgalmazó cégek esetében a kormány arról döntött, hogy július 1-jétől az extraprofitadójuk felét leírhatják, ha azt beruházásra vagy kutatás-fejlesztésre fordítják. Az elmúlt években több gazdaságvédelmi akciótervet hirdetett meg a kormány, és ezek közül mindegyik eredményes volt, hatalmas sikert aratott.
Újabb gazdaságvédelmi akciótervet hirdetett meg a kormány hétfőn. Árplafont vezet be az áramra három szektorban – jelentette be a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón. Gulyás Gergely közölte, az árplafont július 1-jétől nettó 200 euró/megawattórában állapítják meg, és az a feldolgozóiparra, a szálláshely-szolgáltatásra, valamint a raktározásra, szállításra vonatkozik. A miniszter indoklása szerint olyan szektorokról van szó, amelyek a gazdaság teljesítményére és az inflációra a legnagyobb hatással vannak, mivel ezek termelő- vagy termeléshez kapcsolódó tevékenységek. Hozzátette: a kormány cserébe azt várja, hogy ezek a cégek növeljék a gyártási kapacitásukat és az év hátralévő részében ne emeljék az árakat; ezt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara fogja ellenőrizni. Jelezte, az intézkedés több mint ötezer vállalkozást érint, és 40 milliárd forintos költségvetési kiadása van.
Hideg élelmiszerre újra felhasználható Szép-kártyák
A gazdaságvédelmi akciótervbe illeszkedő döntésként a kormány arról határozott, hogy lehetővé teszi a Szép-kártyák felhasználását hideg élelemre. Kiemelte: augusztus 1-jétől december 31-ig erre korlátlanul lesz lehetőség, és ezzel egyidejűleg azt is lehetővé teszik, hogy ebben az időszakban a munkáltatók a Szép-kártya keretét, amelynek maximális összege 450 ezer forint, további 200 ezer forinttal megemeljék a kedvezményes szabályoknak megfelelően.
Kedvezmény a extraprofitadóból a gyógyszergyártóknak
A gyógyszerforgalmazó cégek esetében a kormány arról döntött, hogy július 1-jétől az extraprofitadójuk felét leírhatják, ha azt beruházásra vagy kutatás-fejlesztésre fordítják. A gyógyszergyártók esetén pedig a jövő évben megfelezik az extraprofitadót, és ezt még egyszer meg lehet felezni, tehát ennek a fele is leírható, ha az érintett cégek beruházásra, illetve kutatás-fejlesztésre költik ezt az összeget – mondta Gulyás Gergely.
Kompenzáció az energiaárakhoz
Az energiaintenzív feldolgozóipari magyar vállalkozások megsegítéséhez a kormány 2022-ben százmilliárd forintos, 2023-ban pedig 100-120 milliárd forintos kerettel hirdetett meg célzott programot. Összességében tehát mintegy 200-220 milliárd forintnyi összeggel támogattta a kormány az energiaintenzív kis- és közepes vállalkozásokat (kkv).
2023. első félévében kezelési költség nélkül, a piaci kamatszinthez képest rendkívül kedvező, évi ötszázalékos ügyfélkamattal voltak elérhetők a Szécheny-kártya-program termékei. Januártól hat darab termék maradt: folyószámlahitel, likviditási hitel, mikrohitel, Széchenyi turisztikai kártya, Agrár Széchenyi beruházási hitel, valamint a Széchenyi zöldberuházási hitel. A kormány a Széchenyi-kártya-program további megerősítéséről is döntött. A 2022-es 130 milliárd forint után 2023-ban 290 milliárd forinttal támogatja a költségvetés a programot, így több mint kétszeresére nő a kkv-k támogatása.
A GYÁRMENTŐ PROGRAMBAN ELSŐ KÖRBEN 150 MILLIÁRD FORINT VISSZA NEM TÉRÍTENDŐ TÁMOGATÁST IGÉNYELHETTEK A NAGYVÁLLALATOK.
Budapesten harminc, vidéken 45 százalékos támogatásintenzitással segíti a kezdeményezés a sikerrel pályázó cégek energiahatékonysági fejlesztéseit. További segítségként kétszázmilliárd forintos keretösszegű Gyármentő garancia- és hitelprogram is indult. A két részből álló lehetőség 2023. január 1-jén startolt. A program egyik elemeként a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (MFB) százmilliárd forint keretösszegű Gyármentő likviditási garanciaprogramot indított a nagy- és középvállalkozásoknak. Az MFB állami kezességet, illetve garanciát vállalt a forgóeszköz-, folyószámla-, illetve a működést finanszírozó hitelek biztosítékaként.
A program másik elemeként az Eximbank Zrt. százmilliárd forint keretösszegű Gyármentő beruházási hitelprogramot indított. A társaság államilag támogatott, rendkívül kedvezményes és a futamidő végéig fix kamatozású beruházási hiteleket nyújt a hazai termelő közép- és nagyvállalatok energiahatékonysági, valamint megújuló energiatermelő beruházásaihoz. A kamat maximális mértéke a forint hitelek esetén öt százalék, az euró alapú hitelnél pedig 3,5 százalék lehet.
Kiterjesztett kamatstop
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének kérését elfogadva a kormány arról is határozott, hogy az államilag nem támogatott, változó kamatozású, forint alapú kkv-hitelekre is kiterjeszti a kamatstopot. Így november 15-től 2023. június 30-ig a kis- és középvállalatok érintett hitelei alapjául szolgáló kamat mértéke nem lehet magasabb, mint a 2022. június 28-i fordulónapra átszámított bankközi kamat (a három havi BUBOR) mértéke, azaz 7,77 százalék. Az intézkedés automatikusan lépett érvénybe, mintegy kétezer milliárd forintnyi hitelállományt és hatvanezer vállalkozást érint. Így jövő év közepéig a kkv-k összességében mintegy nyolcvanmilliárd forintot takaríthatnak meg.
EZ AZT JELENTI, HOGY ÁTLAGOSAN MINTEGY MÁSFÉL-KÉT MILLIÓ FORINT MARADHAT EGY CÉG ZSEBÉBEN.
