Elindulhat a lakossági megtakarítások szerkezetének átalakulása – mutattak rá az MBH Bank elemzői arra reagálva, hogy július 1-től a kamatjövedelmek után is szociális hozzájárulási adót kell fizetni. Az intézkedés a lakossági és intézményi befektetők körében stimulálja az állampapír-vásárlást, ami elmozdulást eredményezhet a látra szóló betétek, a befektetési alapok, különösen a pénzpiaci és a rövid kötvényalapok esetében. Emellett a készpénzben tartott megtakarítások – amelynek reálértékét jelentősen rontja az infláció – is megmozdulhatnak.
2023. július 1-től lép hatályba az a kormányzati rendelkezés, amely alapján a veszélyhelyzet ideje alatt, a hazai lakosság személyijövedelemadó-köteles kamatjövedelmei után – a meglévő kamatadó mellé – szociális hozzájárulási adót („szocho”) kell fizetni.
AZ INTÉZKEDÉS CÉLJA AZ ÁLLAMPAPÍR-VÁSÁRLÁS STIMULÁLÁSA A LAKOSSÁGI ÉS INTÉZMÉNYI BEFEKTETŐK KÖRÉBEN, AMINEK KÖVETKEZTÉBEN A LAKOSSÁGI MEGTAKARÍTÁSOK SZERKEZETE AZ ÁLLAMPAPÍROK JAVÁRA VÁLTOZHAT.
Kuti Ákos, az MBH Bank Elemzési Centrumának vezetője kifejtette:
A mostani intézkedésekkel a külföldi befektetők részarányának növekedése az államadósság szerkezetében lelassulhat vagy megállhat. Továbbá a magasabb állampapírkereslettel a hozamok csökkenésnek indulhatnak, ami hosszabb távon az ország kamatkiadásait mérsékli.
Az MBH Bank elemzői szerint a szocho fizetési kötelezettség miatt számos megtakarítási forma kerülhet hátrányba az állampapírokkal szemben. A bankok esetében a látra szóló betétekből az állampapírok irányába indulhat meg az elmozdulás, és a befektetési alapok esetében is átrendeződés várható. Várhatóan csökkenni fog a pénzpiaci és a rövid kötvényalapokba áramló befektetés azok körében, akik az adózási szempontokat tekintik elsődlegesnek, illetve főként a kötvény- és kötvénytúlsúlyos alapok keresletére lehet negatív hatással a szabályozás.
Kuti Ákos kiemelte:
„Az MNB adatai alapján a lakosság készpénzállománya megközelítette a 6 600 milliárd forintot, valamint több mint 14 200 milliárd forintot tartottak bankbetétben (ebből 80 százalékot lekötetlenül) március végén. A jelenlegi inflációs környezetben problémát jelenthet az, hogy a nem lekötött állományok folyamatos értékvesztést szenvednek el. Ezért mindenképpen érdemes vagyonunk egy részét megtakarítás céljából befektetési eszközökben tartani.”
Hozzátette:
“Az állampapírokkal a mostani kilátások alapján 1-2 éves távon ugyan jól lehet keresni, de várakozásaink szerint az infláció ilyen időtávon visszatérhet a normális mederbe, a most kiemelkedőnek látszó kamatok pedig mérséklődhetnek.”
Célszerű diverzifikálni a portfóliót
Az energiaárak emelkedése és a keresleti-kínálati egyensúlytalanságok következtében magasra szökő infláció időszaka több tényező miatt a végéhez közeledik – mutatnak rá az MBH Bank elemzői. Ennek a magyar befektetők szempontjából az adja a jelentőségét, hogy a hozamkörnyezet normalizálódik, miközben az elemzői várakozások alapján helyreáll az a növekedési különbség, amely a magyar gazdaságot visszahelyezi az EU magországaihoz való felzárkózási pályára. Ebben a gazdasági környezetben egyúttal a normál hozam/kockázati profilok is helyreállhatnak a különböző megtakarítási eszközök között.
Az infláció tartós csökkenésével, illetve a kamatcsökkentés megindulásával és a hozamok tetőzésével érdemes lehet kötvénypiaci befektetésekben is gondolkodni. A kötvényalapok ugyanis jobb teljesítményt mutathatnak idén, mint 2022-ben, ugyanis ha csökken a hozamszint, akkor a vállalati kötvények árfolyamemelkedése gyorsabb és magasabb lehet.
A befektetési alapok esetében valós igény a magasabb kockázat vállalása, ezért a portfólió-diverzifikáció miatt az állampapírok mellé érdemes lehet részvény-, vagy részben részvénykitettséget is kezelő alapot is beemelni a portfólióba.
A CSÖKKENŐ HOZAMKÖRNYEZETBEN ISMÉT ÉRDEKESEK LEHETNEK AZOK AZ ALAPOK, AMELYEK PÉLDÁUL OSZTALÉKFIZETŐ VAGY MÁR RÉGÓTA MŰKÖDŐ, ISMERT VÁLLALATOK RÉSZVÉNYEIT TARTJÁK A PORTFÓLIÓBAN.
A közvetlen részvényvásárlás is alternatíva lehet a lakosság számára, azonban a bank elemzői nem számítanak a részvényarány jelentős növekedésére a lakossági megtakarítók részéről. Bár egy részvényportfólió esetében eltérő kockázatok merülnek fel, a tőzsdei teljesítmény hosszútávon gyakran felülmúlja az állampapírok teljesítményét.
