Skip to content Skip to footer

Évezredek óta nem volt akkora csapadékhiány, mint most

Amerika délnyugati részén veszélyes méreteket ölt a szárazság és az aszály. Hiába az olvadó hegycsúcsok és a Colorado folyó, a víztározók kiürülnek, a kevés lehulló csapadékot nem tudja elnyelni a száraz talaj. A környezetszennyezés, a mikrométernyi aeroszolrészecskék mind felelősek az egyre súlyosabb állapotokért, és hiába a csökkentés, a baj visszafordíthatatlannak tűnik.

A hótakaró egykor megbízhatóan táplálta a vizet a Colorado folyóba az Egyesült Államokban, mégis, a téli csapadékmennyiség nagyjából 23 százalékkal csökkent 1980 óta. A víztározók apadnak, a farmerek küzdenek. Az állandósuló és egyre súlyosabb csapadékhiányért a melegedő Csendes-óceán és az aeroszolok (apró szennyező részecskék, amik megváltoztatják a légköri cirkulációt) a felelősek.

A Cornell Egyetemen több év adatait gyűjtötték össze és elemezték, hogy kiderüljön:

A JELENLEGI DÉLNYUGATI MEGAASZÁLY A LEGSZÁRAZABB 22 ÉVES IDŐSZAKNAK SZÁMÍT KR. U. 800 ÓTA.

Így a mostani vízhiány évezredes kontextusba került, de nemcsak a magasabb átlaghőmérséklet, hanem a kevesebb csapadék is különlegessé teszi az aszályt – olvashatjuk az egyetem tanulmányában, ami a Nature Geoscience-ben jelent meg.

Kína levegőminőségi kampánya 2013 és 2019 között körülbelül egyharmadával csökkentette a 2,5 mikrométer átmérőjű finom részecskék (PM2,5) átlagos szintjét, de az üvegházhatású gázok emelkedő kibocsátása felülmúlja ezeket a rövid távú eredményeket. És hiába vonna be nedvességet a régióba az El Niño, a felmelegedés és az aeroszolok semlegesítik ezt az előnyt. 1980 és 2014 között a délnyugati tájakon a talaj nedvességtartalma gyorsabban csökkent, mint az elmúlt évszázad bármely más időszakában, évtizedenként körülbelül 0,38 centiméterrel.

A talajban lévő kevesebb nedvesség pedig több nyári hőhullámhoz vezet, súlyosbítja az aszályt, mert a száraz talaj nem tudja párolgás útján lehűteni a levegőt, ugyanakkor a melegebb légkör több vizet von el a talajból és a növényekből.

A kéntartalmú üzemanyagokra vonatkozó szabályok elkezdték csökkenteni a hajók és gyárak aeroszolkibocsátását, a tisztuló levegő képes lenne enyhíteni az északi csendes-óceáni térségben a magas hőmérsékletet, és több vihart engedhetne át,

DE A CORNELL-TANULMÁNY ARRA FIGYELMEZTET, HOGY A TRÓPUSOKON TAPASZTALHATÓ FELMELEGEDÉSI TRENDEK HAMAROSAN FELÜLÍRHATJÁK AZ AEROSZOLKIBOCSÁTÁS CSÖKKENÉSÉBŐL ADÓDÓ BÁRMILYEN ENYHÜLÉST.

A melegebb tengerek extra hőt pumpálnak a légkörbe, megerősítve azt a mintázatot, amely máshol is nedves téli rendszereket irányít.

PÉLDÁUL A HIDEG, SARKI LEVEGŐ DÉLEBBRE ÁRAMLIK, A MELEGEBB, NEDVES LÉGTÖMEGEK ÉSZAKABBRA JUTNAK.

Ez az eltolódás a Csendes-óceán északi részén eltereli a téli viharokat Arizonától, Új-Mexikótól és Dél-Kaliforniától.

Itthon is durvul a helyzet

Magyarországon hasonlóan vészjósló a helyzet, még csak a nyár derekán járunk, de már történelmi szárazságról és több milliárd forintos károkról beszélnek a gazdák. A gyorsuló klímaváltozással évente beköszönő aszályok miatt beruházásokra lenne szükség a vízmegtartást és a vízpótlást rendezendő. Sürgős lenne, mert Magyarország és a Balkán-félsziget Európa leggyorsabban melegedő és száradó térségei közé tartoznak a klímaváltozás miatt – olvashatjuk a másfélfokon.

Az egyre forróbb és szárazabb nyarak növelik az aszályok előfordulásának gyakoriságát és súlyosságát, a felmelegedés sebessége gyorsul, és bizonyos régiók súlyosabban érintettek, például Magyarország, ahogy Portugália és a délkelet-európai országok is.

EZEKEN A HELYEKEN JELLEMZŐEN 25–40 SZÁZALÉKKAL KEVESEBB CSAPADÉK HULLIK NYÁRON, MINT 50 ÉVE.

Országos átlagban a rendkívül forró 2024-es nyár során Magyarországon melegebb volt, mint Spanyolországban, és csak néhány országban (Szerbia, Moldova, Albánia, Bulgária és Ciprus) mértek ennél is magasabb értékeket. Tehát a tavalyi nyár és ez idáig az idei is a trendekbe abszolút beleillik: meleg és száraz.

Sign Up to Our Newsletter

Be the first to know the latest updates

[yikes-mailchimp form="1"]