Palkovics László július elején Csíkszeredában járt, ahol a mesterséges intelligenciáról (AI) tartott előadást. A rendezvény iránt akkora volt az érdeklődés, hogy félbe kellett hagyni a regisztrációt, mert megtelt a terem. A kormánybiztos szerint ez jól mutatja, hogy az emberek kíváncsiak az AI-ra.
Vállalkozók, egyetemi oktatók és orvosok egyaránt eljöttek, köztük sokan a helyi kórház dolgozói közül. A kormánybiztos meglepődött azon, hogy senki sem félt a mesterséges intelligenciától – inkább kíváncsiságot és várakozást érzett.
Ugyanez a helyzet Magyarországon is – az emberek tudni akarnak erről.
Itt jelentették be, hogy Székelyföld új, történelmi jelentőségű fejlesztési irányt nyit: megkezdődött a térség saját mesterségesintelligencia-stratégiájának kidolgozása, amely a magyar kormány és Palkovics László kormánybiztos támogatásával, valamint Hajdu Gábor képviselő szakmai támogatásával és kezdeményezésével valósul meg. Székelyföldön és a konferencián szerzett tapasztalatairól, valamint a székely AI-stratégia részleteiről kérdeztük a kormánybiztost.
Tusványoson rántják le a leplet a stratégia előkészítésének részleteiről
A stratégia kidolgozásának koordinálására Magyar Ferencet, a ZalaZONE InnoTech Nonprofit Kft. ügyvezetőjét kérték fel magyar részről, aki egyben a Csíkszeredában 35 éve alapított Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány Orbán Balázs-díjas operatív alelnöke is. A munkába bekapcsolódik a Sapientia Egyetem rektora, az Óbudai Egyetem rektora, Kovács Levente, aki egyébként erdélyi származású, valamint a MATE rektora is, mivel az agrárium területén rendkívül sok AI-megoldás hasznosítható.
Palkovics László szerint a cél, hogy egy-két hét múlva, a tusványosi szabadegyetemig már komolyabb előkészültségi állapotba kerüljön a stratégia. „Nem feltétlenül nyilvánosan, de tudunk egyeztetni, hogy hova tudunk továbblépni” – fogalmazott.
„EZ A SZÉKELYEK STRATÉGIÁJA LESZ – NEKIK KELL MEGHATÁROZNI”
– hangsúlyozta. A magyar kormány támogató szerepet vállal, de a döntéseket a helybelieknek kell meghozniuk. A román kormánnyal való egyeztetés nem az ő feladata, de Hajdu Gábor képviselő és Kelemen Hunor RMDSZ-elnök támogatására számítanak. A finanszírozásról elmondta: „maga a stratégia elkészítéséhez csak lelkesedés kell, kevéssé kell hozzá forrás.” A konkrét projektek megvalósításához azonban majd forrásokat kell keresni.
Palkovics László szerint a székelyföldi stratégia példaértékű lehet más határon túli magyar közösségek számára is. „Sajátos helyzetben vagyunk itt a Kárpát-medencében – nem egy országban él az a 15 millió ember, aki magyar, úgyhogy ehhez alkalmazkodni kell.” A helyzetet egyszerűsíti, hogy minden érintett az Európai Unió tagja, így a szabályozás mindenhol azonos.
