Ötödik éve tart a bizonytalanság kora. A magyar vállalkozások számára ez komoly tehertétel, azonban úgy tűnik a kihívások nem gyengítik, hanem megedzik őket. Idén másodszor készítettünk nagymintás vállalati felmérést, 2044 cégvezető válaszai szerint a fejlesztések fókuszában a piacépítés, a termékfejlesztés és a minőségi fejlesztés áll. A vállalkozások nézőpontjából nem látszik a gazdaság fejlődésének megrekedése. A piac kemény, de jól működik: a kereslet esésére és a költségek növelésére a cégek piaci pozícióik erősítésével és működésük minőségének javításával reagálnak. A verseny az agilisabb, az egyediség kiépítésére törekvő, a vevői kapcsolatokat erősítő cégeket jutalmazza.
Az alábbiakban Szepesi Balázs, az MCC Közgazdasági Iskolájának és Vállalkozáskutatási Műhelyének vezetőjének, valamint Zulik Ákos, az MCC vezető oktatójának, a CEE Connectivity Hub vezetőjének írását közöljük.
Nehéz év volt 2024. Kétszer annyi cég számolt be az árbevétel csökkenéséről, mint ahányan növekedéséről. A bérnövekedést, árcsökkenést komoly kihívásként megélők köre is jelentősen megnőtt az egy évvel ezelőttihez képest. Covid, háború, energiaár-sokk, infláció, német recesszió, vámháború – mindegyiknél abban reménykedtünk, hogy most már lassan visszatér az élet a normális kerékvágásba, de ez még mindig csak remény.
A fogyasztás mégis nő, a foglalkoztatás pedig stabil, a nyomást nagyrészt a vállalkozások és az állam fogják fel. A nagy kérdés, hogyan hat ez a gazdasági perspektívákra. Kutatásunk a magyar cégekre fókuszál, az államháztartás helyzetére csak pár gondolat erejéig térünk ki. Az eredmények tömören: szilárd alapok, komoly viharkárok, jó irányba induló vállalati alkalmazkodás és a versenyképességet erősítő piaci mechanizmusok – stabilitásra, piacra és finanszírozásra vágynak a vállalkozások.
A Jelentés a magyar vállalkozásról 2025 három pillérre épül: A Mathias Corvinus Collegium (MCC) átfogó vállalkozói felmérésére, az üzleti szolgáltatói ágazatra és az élelmiszeriparra fókuszáló mélyinterjús kutatásra, illetve a hazai és nemzetközi gazdasági folyamatok áttekintésére. A kérdőívet 2044 vállalkozásvezető töltötte ki 2025 tavaszán, lefedve a hazai kis-, közép- és nagyvállalatok széles körét.
Az elemzések a cégek piaci helyzetét, működési sajátosságait, fejlesztési terveit és jövőre vonatkozó várakozásait vizsgálják. A kérdések egy része megegyezik a 2024-es kutatásban alkalmazottakkal, így az idei adatok közvetlen összehasonlítást is lehetővé tesznek az elmúlt év eredményeivel. Az eredmények segítenek jobban megérteni, milyen tényezők alakítják a hazai cégek működését, versenyképességét és növekedési kilátásait.
Szilárd alapok
A magyar gazdaság alapjai erősek: a foglalkoztatás és a beruházások szintje, illetve a megtakarítási ráta magas, a külkereskedelmi egyenleg pozitív, az ország tőkevonzó képessége jó, az állam költségvetése stabil. Az alábbi ábrában a fő gazdasági mutatókat csoportosítottuk aszerint, hogy miben vagyunk jobbak/rosszabbak és miben javult/romlott a magyar gazdaság az uniós és a visegrádi átlaghoz képest.
A táblázat rávilágít, hogy pénzügyi fronton: az árfolyam és a kamat területén voltak gondok, ezek mögött az ország földrajzi kitettsége (pld. háború a szomszédban, energiaellátás kockázatai) és a rendszerváltással örökölt magas államadósság szintje áll (ez utóbb, már alacsonyabb, mint az uniós átlag és kevésbé nőtt, mint a többi visegrádi országban).
Az infláció, a jövedelmek és a vállalati hitelállomány trendjei az elmúlt évben jobbak, mint az unióban és a visegrádi országokban, de még van elmaradásunk. Az aktivitási ráta és a beruházások pedig nagyobb mértékben csökkentek, mint az EU-s és V3-as átlag, de a szint még mindig jóval magasabb.
A NEMZETKÖZI KITETTSÉG MIATT NEM VAGYUNK ELÉGGÉ VÉDETTEK,
de az elmúlt öt évet nézve a GDP-növekedése meghaladja az EU-s átlagot, Lengyelország után a második legmagasabb a régióban. (HU:7,9%, EU27: 6,5%, PL:18%, SK:7,8%, CZ:4,9 %). Az Eurostat adatai szerint a vállalkozások termelékenységének növekedése az elmúlt öt évben a többi visegrádi országgal együtt nagyobb, mint az EU-s átlag. Magyarországon a közepes- és a kisvállalkozások termelékenységi elmaradása kisebb a nagyvállalatoktól, mint az Unióban vagy a V3-ban.
Azaz a terhek nagyok, de tragikus helyzetről, összeomlás előtti állapotról nincs szó. Magyarország jobban állja ezt a mostani válságot, mint a rendszerváltáskor vagy 2008-12-ben. Ebben komoly szerepe lehet annak, hogy a vállalkozói világ megedződött: a vezetők tapasztaltabbak, a cégek pedig reziliensebbek. Tudják, hogyan kezeljék a nehézségeket, látják, milyen stratégiával lehet a túlélésnél többre törekedni.
Komoly viharkárok
Nehéz év volt: többen érezték az ügyfélszám, az értékesítés, a nyereség csökkenését, mint emelkedését. A cégek kétharmadának sikerült ügyfelei számát szinten tartani vagy növelni. Az értékesítés volumene a cégek felénél, nyereségük több mint felénél csökkent.
2025-ben a költségoldali nyomás jelenti a legnagyobb nehézséget a vállalkozások számára. A legtöbben a bérnövekedés kigazdálkodását nevezték meg problémaként, míg a keresletcsökkenés a második leggyakrabban említett kihívás. Három éves távon a kivárás és az optimizmus jellemzi a vállalkozókat, negyedük borúlátó – a cégvezetők 40 %-a nem vár változást, az optimisták másfélszer annyian vannak, mint a pesszimisták.
Viharban, jó irányba
Középtávon az árbevétel és a profitráta növekedését várja a cégek többsége – egy éves távon a vállalkozásvezetők több mint fele, öt éves horizonton pedig majd kétharmaduk számít reálértékű árbevétel-növekedésre.
HABÁR ÖTÖDIK ÉVE TART A BIZONYTALANSÁG KORA, A CÉGEK HARAPÓFOGÓBA KERÜLTEK A KERESLET ESÉSE ÉS A KÖLTSÉGEK NÖVEKEDÉSE KÖZÖTT, A LÉLEKEREJÜK MEGMARADT.
Még mindig többen vannak a derülátó, mint a pesszimista vállalkozók.
A magyar vállalkozóké egy kemény világ, a mindennapok meghatározója a nemzetközi kitettségből közvetkező bizonytalanság és szűk mozgástér. Ennek az az oka, hogy a globális értékláncok rendjében sikeres stratégia elsősorban a beszállítói betagozódásra vagy a kisebb és/vagy átmeneti piaci rések betöltésére építhető.
A válság kényszere azonban minőségi, termelékenységi továbblépésre sarkall, ami egy versenyképességi fordulat lehetőségét hordozza magában. A magyar gazdaság egészséges: a makrogazdasági alapok stabilak, a vállalkozások alkalmazkodóképesek. Ez nem csak a több évtizedes rutin eredménye, a verseny az, ami fegyelmez és inspirál: fejlődésre sarkall, az innováció motorja a hozamot és biztonságot kínáló egyediség megteremtésének ambíciója.
A vállalkozók piaci hozzáférésre, stabilitásra és a finanszírozás bővítésére vágynak, a többit ők majd megoldják.
