A kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem nemzetközi kutatócsapata műholdfelvételek és történelmi légi fényképek segítségével tárta fel a Kárpátok jelentős változásait. A kutatók az 1960-as évek végén készült légi felvételeket hasonlították össze a legfrissebb műholdképekkel. Ez a módszer lehetővé tette a hosszú távú változások pontos nyomon követését az elmúlt négy évtizedben.
A Digi24 által közölt tanulmány az 1500 méter feletti hegyvidéki régiókban a növényzet gyors növekedését mutatta ki. A változás különösen a cserjések terjedésében nyilvánul meg: áfonya, vörös áfonya, boróka és rododendron borít egyre nagyobb területeket.
A jelenség az éghajlati és társadalmi-gazdasági változásokkal függ össze.
Természetes visszarendeződés
A kutatók szerint a terjedő cserjék hozzájárulnak a vizek tisztításához. Ezek természetesen bőségesen előforduló fajok a Kárpátokban, még a rododendron is, amely jellegzetes hegyi növény. A Kolozsvári Botanikus Kert igazgatója rámutatott, hogy az Alpoktól eltérően a Kárpátokban elsősorban nem az éghajlatváltozás, hanem A GAZDÁLKODÁSI MÓD MEGVÁLTOZÁSA ÁLL A HÁTTÉRBEN. A ma legelőként használt kiterjedt, erdőtlenített területeket egykor erdős vagy cserjés területek voltak. Egyes részeken most visszarendeződési folyamat játszódik le, vagyis a természet éppen visszahódítja korábbi területeit.
A legeltetés visszaszorulása és a jövő
A szakértők figyelmeztetnek: a legeltetés visszaesése is hozzájárul a változásokhoz. E tevékenység hiányában az erdők a következő évtizedekben visszatérhetnek a Kárpátok alacsonyabban fekvő területeire is.
